Demokrácia kell
Szabad, egyenlő, testvéri életet, igazi demokráciát kell teremteni Erdélyben, Romániában - mondta hétfőn Marosvásárhelyen Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) március 15-i központi ünnepségén.
A politikus nem csupán az 1848-as forradalomra és szabadságharcra emlékezett beszédében, hanem a húsz évvel ezelőtti véres marosvásárhelyi eseményekre is. Felidézte: 1990. február 10-től, a gyertyás, könyves tüntetéstől kezdve zajlott a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca, amely március 20-án tetőzött. "Ha akkor otthon maradnak a marosvásárhelyi és környékbeli magyarok, Ernyétől Szovátáig, és ha nem állnak mellénk a cigányok, a romák, ahogy ma mondanánk, ma szétvert, megalázott közösség lennénk" - mondta az RMDSZ elnöke (arra utalt, hogy húsz évvel ezelőtt a magyar tüntetőkre támadó románok visszaverésében a helyi romák a magyarok segítségére siettek, a tud.).
Köszönet mondott a húsz évvel ezelőtti magyaroknak, a cigányoknak, akárcsak azoknak a románoknak is, akik minden nacionalista nyomás ellenére - mint fogalmazott - megértették a magyarok akkori követeléseit. "Békés küzdelem volt ez a részünkről, és végig az maradt volna, ha a régi rend haszonélvezői ránk nem uszítják a félrevezetett, botokkal felfegyverzett falusi románokat, akik nem tudták, hogy az ő szabadságuk attól nem lesz kevesebb, ha a magyarok is szabadon használhatják anyanyelvüket" - mondta.
Ezzel kapcsolatban emlékezett vissza arra, hogy húsz esztendővel ezelőtt egyetlen magyar felirat jelent meg Marosvásárhelyen márciusban, egy gyógyszertár kirakatüvegén, az volt ráírva: „gyógyszertár", és e felirat miatt pillanatok alatt ezreket sikerült összegyűjteni a magyarok ellen. "A gyűlöletnek, az értetlenségnek, az elnyomásnak micsoda mélységéből jöttünk, ha ez az egy magyar szó polgárháborús helyzetet tudott teremteni" mondta Markó Béla. Utalt a "sors fintorára": ma Romániában magyar az egészségügy-miniszter, és az a kérdés, lesz-e módja úgy intézni a román egészségügyet, hogy legyen elegendő gyógyszer románnak, magyarnak. Ma egy magyartól várják a gyógyszert azok is, akik ezelőtt húsz évvel is betegek voltak, magyarfóbiájuk volt - hangoztatta az RMSZ-elnök.
Markó Béla egy március 14-én, Havadon megtartott ünnepségen
Markó utalt bizonyos román politikai erők napokban elhangzott bírálatára amiatt, hogy a román kormány miniszterelnök-helyetteseként hivatalos bukaresti kormányfejléccel magyarul küldött levelet magyar embereknek. "Megnyugtatok mindenkit, ezután is magyarul fogok írni azoknak, akik magyarul írnak nekem. Ezt a jogot mára kivívtuk ebben az országban, akárki akármit mondjon. Legyünk erre is büszkék" - szögezte le a szónok.
Hangsúlyozta, hogy a jó ügy érdekében össze kell fogniuk a románoknak és magyaroknak, akár az együttes kormányzás révén is, nem szabad tűrni, hogy bárki is ismét száműzni próbálja a magyar nyelvet a nyilvános életből. Szabad, egyenlő, testvéri életet, igazi demokráciát kell teremteni Erdélyben, Romániában - hangsúlyozta.
Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke a jelenlévő román prefektushoz intézte kérését, amely szerint ebben a városban állítsák vissza az egykori Kossuth Lajos utca eredeti nevét. A magyar politikai erőktől pedig azt kérte, hogy ne exportálják Erdélybe a megosztottságot.
Marosvásárhelyen a Petőfi-szobornál a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezésében is megemlékeztek március 15-ről. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet mindkét eseményen felszólalt, hangsúlyozva az egyetemes magyar nemzeti érdek fontosságát, a békés és törvényes úton megteremtendő autonómia fontosságát.
